A lovak fogazatának szerkezete nagyban eltér az emberi fogétól. Míg az emberi fog brachydont, rövid koronával rendelkező fog, amely életünk során végső méretének elérése után nem változik, addig a lovak fogazata hypsodont, hosszú koronájú fog, amely folyamatosan nő és kopik a ló 20-30 éves koráig (átlagosan 2-3 millimétert évente).
Önkéntelenül is felvetődik a kérdés, hogy sok-sok ezer év után hogyan lehetséges az, hogy a lovaknak hirtelen lófogászati gondozásra van szükségük? A válasz több mint bonyolult és rengeteg tényező együttese alkotja.
A természetben a vadlovak 12-16 órát töltenek legeléssel. A fűfélék nagy mennyiségben tartalmaznak természetes csiszolóanyagokat (szilicium-dioxid), ugyanakkor legelés közben homok és föld is jut a szájüregbe, mely rágómozgások közben hozzájárul a fogak kopásához és ezáltal az egészséges rágófelszín megtartásához. Legeléskor a táplálékot a metszőfogaikkal ragadják meg és a rágófogaik segítségével őrlik apró részecskékre (a növényi rostok hossza a lótrágyában átlagosan csupán 3. 7mm!), így biztosítva a táplálék megfelelő emészthetőségét. A modern tartási körülmények (nagy mennyiségű koncentrált takarmány, lótáp stb. fogyasztása, a legelés háttérbe szorulása) között lovaink egyre kevesebbet használják metszőfogaikat, amelyek viszont továbbra is a korábbi ritmusban (2-3 mm évente) nőnek. A felső rágófogsor nem tudja megfelelően koptatni az alsót, borotvaéles felső-külső és alsó-belső éleket eredményezve. Ezeket később súlyosabb rendellenességek (fogtúlnövések, kampók, hullámos fogazat, túlzott keresztirányú taréj) követik. Természetesen a ló közérzetében, sportteljesítményében is arányosan várható a romlás.
Fontos még, hogy a lovak átlagéletkora rohamosan megnőtt, valamint az, hogy a tenyésztés során a fogak egészsége nem, vagy csak ritkán szerepelt a figyelembe vett szempontok között.
Négy éves kor előtt érdemes félévente elvégezni egy alapos és részletes fogászati vizsgálatot. Egy felnőtt, egészséges ló számára évente egy vizsgálat ÁLTALÁBAN elegendő. Idősebb állatoknál mindenképpen indokolt a félévenkénti rutin ellenőrzés. Ez fokozottan érvényes, ha kedvencünknek ismert rendellenessége (pl. pontyfogazat, csukafogazat) van. Ha a lónak ismert foghiánya van, úgyszintén indokolt a félévenkénti vizsgálat, mivel a szemben levő fogat nincs, ami koptassa, ami viszont túlnövésekhez vezet. Szájüregi megbetegedésre, fájdalomra utaló tünetek esetén haladéktalanul forduljunk szakemberhez!
Mivel a lovassportokban a ló-hajtó vagy a ló-lovas közötti kapcsolat elsősorban a ló száján keresztül jön létre, jellemző, hogy a szájüregi bántalmakkal küszködő ló nem megfelelően reagál az utasításokra, rázza a fejét, nem fordul stb. Gyakori, hogy a lovas vagy a hajtó maga is „ráérez” egy-egy probléma hollétére, mint például: „érzékeny a szája a jobbra fordulásnál”.
Az utóbbi években rengeteg új, speciális és tökéletesített eszköz segíti a lófogász-állatorvost a megfelelő rágófelszín kialakításában és a szájüregi bántalmak korrigálásban. Praxisunk nagy hangsúlyt fektet a legmodernebb eszközök beszerzésére, melyek segítségével a lehető legbiztonságosabban és leggyorsabban végezhetőek el a fogászati vizsgálatok és beavatkozások.
A szájüregi vizsgálat megkezdése előtt az állatorvos egy gyors általános vizsgálatot hajt végre, mely során kikérdezi a tulajdonost az állat étkezési szokásairól, megfigyeli a fizikai kondícióját, esetleges külső jelek után kutatva. A szájüreg átöblítése után a kezelendő ló egy nyugtató-fájdalomcsillapító injekciót kap, majd a McPherson-féle szájterpesz segítségével a szájat tágra nyitjuk. Ezt követi a szájüreg aprólékos átvizsgálása, melynek során a szakember feltérképezi az esetleges rendellenességeket, így a tulajdonos pontos és részletes információt kap kedvence állapotáról és a szükséges beavatkozásokról. Egy rutin jellegű beavatkozás olykor kevesebb mint 30 perc alatt elvégezhető, szemben a ló elaltatását igénylő műtéti beavatkozásokig, melyek akár órákat is igénybe vehetnek. Ezért a lófogászatban akárcsak az emberek esetében a megelőző (profilaktikus) beavatkozásokra kell fektetni a hangsúlyt.
Leggyakrabban kopási rendellenességekkel, éles fogszélekkel, ún. zománcpontokkal (sharp enamel points), túlnövésekkel (kampós fogak), hullámos fogazattal, farkasfogak jelenlétével ,túlzott keresztirányú taréjok kialakulásával találkozunk. A metszőfogak rendellenes fejlődése, kopási problémák sem ritkák. Ezekhez gyakran társulnak lágyszöveti sérülések is, mint például nehezen gyógyuló fekélyek a nyelv, illetve a száj nyálkahártyáján.
A tejfogak kiváltása során ismétlődő gyakorisággal találkozhatunk fogváltási gondokkal, melyek később akár súlyos szövődményekhez is vezethetnek. Négy éves kor előtt érdemes félévente elvégezni egy alapos és részletes fogászati vizsgálatot!
Foghúzásra elsősorban idősebb lovaknál kerülhet sor. Általában a fog meglazulása, a fog törése, súlyos gyulladások vagy caries indokolja. Egy foghúzás a viszonylag egyszerű, szájon keresztül történő eltávolítástól a bonyolult és költséges műtéti megoldásig bármilyen formát ölthet.
Gyakori eset, hogy a külsőleg látszólagosan egészséges ló szájában is komoly problémákra bukkanunk! Fontos szem előtt tartani, hogy lovaink nagyon későn jeleznek nekünk, gyakran csak akkor, amikor már nagy a baj!
A.)Tejfogak
A csikónak 24 darab tejfoga van, negyedenként 3-3 metsző illetve 3-3 premoláris (rágó). Az újszülött csikó középső (central, 01) metszőfoga gyakran már születéskor jelen van, ellenkező esetben pár nappal születése után bújik elő. A közbeeső (middle-intermediate ,02 ) metszőfogak 4-6 hetesen, a szélsők (corner,03 ) 6-9 hónaposan fejlődnek ki. A 12 premoláris fog (3-3 negyedenként) általában az első héten kibújik, de egyes esetekben már születéskor jelen vannak.
B.)Állandó fogak
Az állandó fogak normális esetben a ló 5 éves koráig váltják a tejfogakat. Egy felnőtt lónak 36 és 44 között mozog az állandó fogainak száma, a szemfogak és a farkasfogak jelenlététől, illetve hiányától függően.
Egy felnőtt mén általában 4 szemfoggal rendelkezik (4-6 évesen fejlődnek ki); kancáknál általában hiányoznak, megközelítőleg 28%-ban viszont jelen lehetnek csökevényes formában. Az éles szélekkel rendelkező túlnőtt, hegyes szemfogakat a fogreszelések alkalmából célszerű kurtítani, illetve lekerekíteni. A túlnőtt, hegyes szemfogakkal komoly sérülésékeket tudnak okozni. Lekerekítésük után csökken a nyelv zabla és szemfogak közé szorulásának veszélye, ugyanakkor a zabla is könnyebben és biztonságosabban a szájba helyezhető.
A farkasfogak (első premoláris, PM1) száma 0-4 között mozog, általában (ha jelen vannak) a felső állkapcson találkozunk velük. Helyeződésüket, méretüket, formájukat tekintve igen nagy változatosságot mutatnak. A korona és a gyökér mérete, alakja között nem feltétlenül van összefüggés. Előfordul, hogy nincs is valódi gyökerük, de találkoztunk már 2.8 centiméteres gyökérrel rendelkező farkasfoggal is. A felső állkapcson a lovak 40-80%-ban van jelen, olykor csak az egyik oldalon. Egyes esetekben nem bújnak elő, hanem az íny alatt apró dudorként vannak jelen. A farkasfogakat célszerű eltávolítani, mivel gyakran okoznak problémát („érzékeny száj”, fekélyek és más lágyszöveti sérülések, a fej rázása, ellenszegülés bizonyos irányba való fordulásnál, stb.)
Ezúton szeretnénk kifejezni köszönetünket Dr. Kevin A. Wellington úrnak, a Glacier Veterinary Service állatorvosának, a rendelkezésünkre bocsátott képekért!
